Térkép - Boriszlav (Boryslav)

Boriszlav (Boryslav)
Boriszlav (Борислав, lengyelül Borysław) város Nyugat-Ukrajnában, a Lvivi terület Drohobicsi járásában. A Tiszmenicja-folyó partján, a Kárpátok lábánál levő medencében fekszik, Drohobicstól 10 km-re délnyugatra. A 2001-es népszámláláskor 38,1 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 30,7 km². Elsősorban nagy hagyományú kőolajkitermeléséről nevezetes.

A mai Boriszlav vidéke már a bronzkorban is lakott hely volt, a 9.-13. században pedig erődje is volt, mely a Tusztan nevet viselte és a Kijevi Rusz nyugati határerődje volt. A terület a Halics-Volhíniai fejedelemségtől a 14. században került Lengyelországhoz, első írásos említése 1387-ből származik. 1772-ben az osztrák Galícia tartományhoz csatolták. 1854-ben tárták fel világviszonylatban is jelentős ozokeritkészleteit (ezt a bitumenfajtát útépítéshez, elektrotechnikai szigetelők és vízhatlan vásznak gyártásához használják). Az első olajkutakat 1861-ben nyitották meg, alig két évvel a világelső pennsylvaniai feltárások után, a Lembergben működő Ignacy Łukasiewicz vezette a kutatásokat. A századfordulóra a kitermelés felgyorsult, 1909-ben már 1,92 millió tonna kőolajat termeltek (az akkori világtermelés 5%-a). Az itteni mezőkről látták el az 1904-ben alapított nyírbogdányi kőolajfinomítót is. 1880-ban 15,5 ezer lakosa volt (62%-a zsidó nemzetiségű volt). 1886-ban olajbányászati iskolát nyitottak. 1872 szilveszterén megnyitották a vasúti szárnyvonalat Drogobics felé. A városban fejlett munkásmozgalom alakult ki, 1904-ben volt a legnagyobb sztrájk. Az 1918–1919-es lengyel–ukrán háborúk eredményeként a várost Lengyelország Lwówi vajdaságához csatolták. 1920-ban a bányászati iskolát főiskolává bővítették. 1931-ben 41 ezer lakosa volt (48%-a lengyel, 28%-a zsidó, 23%-a ukrán nemzetiségű ). Az akkori Lengyelország egyik legfontosabb ipari központjaként 1932-ben városi rangot kapott. 1939 szeptemberében az Ukrán SZSZK-hoz csatolták, majd 1941–1944 között német megszállás alatt volt (a Főkormányzóság részeként). 1959 óta a Lvivi területhez tartozik. 1967-ben 35,3 ezer lakosa volt.

 
Térkép - Boriszlav (Boryslav)
Térkép
Google Föld - Térkép - Boriszlav
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Boriszlav
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Boriszlav
OpenStreetMap
Térkép - Boriszlav - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Boriszlav - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Boriszlav - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Boriszlav - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Boriszlav - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Boriszlav - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Boriszlav - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Boriszlav - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Boriszlav - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Boriszlav - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Ukrajna
Ukrajna zászlaja
Ukrajna kelet-európai állam. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Kijev.

Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után visszanyerte szuverenitását, majd lemondott a területén tartott szovjet nukleáris fegyverekről, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1994-es ún. budapesti memorandumban garantálta az ország függetlenségét és területi integritását.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
UAH Ukrán hrivnya (Ukrainian hryvnia) â‚´ 2
ISO Nyelv
PL Lengyel nyelv (Polish language)
HU Magyar nyelv (Hungarian language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
UK Ukrán nyelv (Ukrainian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Fehéroroszország 
  •  Lengyelország 
  •  Magyarország 
  •  Moldova 
  •  Oroszország 
  •  Románia 
  •  Szlovákia